kl'aap

Vaalma kalapüzletben .
A kép olyan, hogy mindenki kellene
mosolyogjon és
simogasson.
Mondom:)

Téremből jól látom,
Hogy térünkben készülődik
Az (első) tavaszi eső.
(most ölti magára összegyűjtögetett felhőit).

FELteszem a kalapom és úgy fek!szem LE
(picit sok a személyes utalás, igaz-e)
(de ma ilyen van)
és pirulás

hej-haj
hajnalodik (reám lassan az értelem)
emberként ez kívánható
(tőlem,a kicsi lelkem)

emberként rég-rég szerettem volna
naponta ábrándoztam-zok róla
la-la-lá -ba menekültem
embrióként is zenét hallgattam
amikor már élőlény voltam
amikor még nem tudom, hogy élőlény vagyok
oktalan élőlény, ok -
okozatot remegve (szószerint) keresve, én az elme,
megkezdetteket folytatva
valahová víve
versenyt futva önmagamból kitalált lehetőségeimmel.

Piszkozat automatikusan mentve: 0:00
kegyetlen leszek és kilépek (én, a lehetőségben élő) , nem hagyok a rendszernek lehetőség, h elmozduljon a kezdésről.

Nagyobb mint én