Két év telt az utolsó két bejegyzés közt, megmondom olvasótatatlanjaimnak, hogy azért amelett, hogy éltem, írva is éltem, írtam egy színdarabot és még egy másik könyvet is (majdnem, azt még egy kicsit rendbe kell tegyem)

Gólörömremény

Gólörömremény
Gólörömreményvágy
Gólörömreményvágyálom
(nem leányálom)
(már-már advent)
Gólörömreményrémálom
Sajnálom

Brazil

És akkor:
Aznap megint másnap volt
Onnan láttam a holnapot
Azt, amikor elfelejtjük a tegnapot.

És onnan:
te messze voltál
Felhőkön-és azon is túl -
járkáltál
Szememben rám vártál

És mondom:
Messze-messze elmentél,
Oda, ahol az álom él

--majd egy szép nap

:(

A CéeFeR Rómában

Azt mondom, hogy ma a CéeFeR nyer
Erre azt kérded:a Rómával játszik!miket beszélsz jóember?!

Válaszom az, hogy gondolatom úgy született
miként a ló csikót ellett:

És ezért is hiszem el, hogy a CéeFeR ma nyer:
ösztönből, a természet törvényei által,
miként a ló, mikor csikót ell.

Vaalma és almaörlés

2010 szeptember 23 , tizenegyóra húsz perc

Vaalma almát és önmagát őröl

Teste almát (finomat)
Elméje önmagát (kínosan)

Lelke pedig ázottverébszerű.

Az éjjel szúnyogok falatoztak belőlem,
Kiszívták majd' fél liter vérem .

A lelkemet meghagyták, kérdezték egymástól:"kell-e?"
"Nem, nem tudok mit kezdeni vele."

Még jó, hogy lélekkel nem táplálkoznak a szúnyogok,
Máskülönben azt is kiszívtak volna belőlem a kis vérszomjasok.

FELteszem a kalapom és úgy fek!szem LE
(picit sok a személyes utalás, igaz-e)
(de ma ilyen van)
és pirulás