Elöttem ül, szuszog a lila,
lila ki és be,fel és le,
élettel, nővel tele.
és jött a narancssárga,
és narancssárgán jött be,
narancssárgán ült le,
mondom-és értsd meg:
narancssárga volt a léte.
ott ült a türkiz-fekete
-hátam mögött, tőlem oldalra-
amilyen a színe, olyan az arca.
egyszer egészen mosolygott
utána már vadócan nézte a világot.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Mosolygó festmény:)
VálaszTörlésBoldog Új Évet kívánok és mindent, ami fontos...