újposzt

Ma kaptam két cserepes virágot és egy almát :)

Borus, szürke január délutáni,
hosszantartó, magányos sétáim társai
a károgó, kavargó, repülő,
elszállt
varjak - 
az idén nem voltak  
hosszantartó, magányos sétáim társai 
a károgó, kavargó, repülő, 
elszállt 
varjak.

Remény:
tavasz illata
a hidegben, sötétben, színtelenben.

Átázott lábbal is az igazságot kereső ember,

Naponta léptem lépteimet
éltem életem
és egyszercsak tél lett hirtelen.

Kutya

Ma láttam egy kutyát enni.
Nem csupán a fogaival eszik, a nyelőcsövével és az emésztőrendszerével,
hanem a fejével, fülével, orrával,  lábaival, oldalbordáival, a szőrevel.
Az egész kutya eszik.
:)

Borus, szürke január délutáni,
hosszantartó, magányos sétáim társai
a károgó, kavargó, repülő,
elszállt
varjak.

Bevallom: az alázatos hóvirággal kezdődött a szerelem.
azután a nemes tulipánra
és a dicsőséges orgonavirágra pillantott szemem,
majd  a megfejthetetlen szépségű krizantémé lett a lelkem.
Egy egész virágévet átöleltem:)

Két év telt az utolsó két bejegyzés közt, megmondom olvasótatatlanjaimnak, hogy azért amelett, hogy éltem, írva is éltem, írtam egy színdarabot és még egy másik könyvet is (majdnem, azt még egy kicsit rendbe kell tegyem)

Ma, 2015 január 20-a rossz volt, fájt a fejem,
Egyedül voltam,
a saját betegem.

január, tizenkettő

Tompa voltam.
Veszteségként éltem meg, hogy
szép volt: élesebbé tett a sötét hidegben tisztázó fény.
Pirossárga almák dörömbölve a hiábavalóságot
gurultak és gurultak felém.
(Most nem részletezem de) ábránd volt a remény.

január, nyolc

Az á betű bizalommal nyílik a világ fele,
ártatlan lesz az ember szeme tőle.
Kár, hogy nem tudtam társaimmal megértetni,
hogy húsznak tíz fele.

december, huszonnyolc

enyhülőben keltem, de még mindig sápadtan,

-vérem még nem forogta át magát rajtam-

megtámadtan, támadva, torzítottan elszóltam az igazat,

és aztán amikorahol nem látják, megtagadtam azt.

A nagyszobában jár az angyal.

Elöttem ül, szuszog a lila,
lila ki és be,fel és le,
élettel, nővel tele.

és jött a narancssárga,
és narancssárgán jött be,
narancssárgán ült le,
mondom-és értsd meg:
narancssárga volt a léte.

ott ült a türkiz-fekete
-hátam mögött, tőlem oldalra-
amilyen a színe, olyan az arca.

egyszer egészen mosolygott
utána már vadócan nézte a világot.

Ősz

Sorban huszonhat csóka
néz maga elé
a szemközti tömbház ereszén

A szemüvegem kóborol-
valahol.
Ha látjátok szóljatok,
mert nélküle homályban vagyok.

nyár éji zajok illata ébren tartott
reggel egy jókedvű napsugár a hasamon táncolt

Tél után ,
az első nagykabát nélküli lépések
bizonytalanok

hibernáltam
mikor a tél megtorpant
szivem megdobbant

Csip csip csitt csatt csett
Csepp cserett cserepp
csipp cserepp.
Ahogy elmegyek melette, a barna bokor
száz hangon csicsereg.
Mégis csupán egy verebet látok rajta.

február-
amíg jön a nyár,
apró cseppecskékben
narancsillatú a lelkem és a szobám.

Szíved működését leállíthatja-hideg víz, levegőhiány
Az első dobbanás (mely nekem mosoly)
Számodra talány

Homokszemek innen esnek, esnek
és igy beszélnek:
Vége kettőezertíznek.

Ott pedig gyülekeznek.

Éjfelekor az idő megfordítja őket,
és cseperegve nekikezdenek kettőezertizenegynek.

a nagyszobában jár az angyal

pillanatnyi pillangó
és pislogás.
A nagy, fekete, kiváncsi szemedben.
Maradj így.

Nem fogsz.
Megtörsz.
Megszoksz.
A megszokásból el nem szöksz.

A túlélés hatalma :
Olyan erős
Mint az Éva által Ádámnak kínált
alma.

Gólörömremény

Gólörömremény
Gólörömreményvágy
Gólörömreményvágyálom
(nem leányálom)
(már-már advent)
Gólörömreményrémálom
Sajnálom

Ne feledjük, hogy Makár Vikit nem érti a ráció

Brazil

És akkor:
Aznap megint másnap volt
Onnan láttam a holnapot
Azt, amikor elfelejtjük a tegnapot.

És onnan:
te messze voltál
Felhőkön-és azon is túl -
járkáltál
Szememben rám vártál

És mondom:
Messze-messze elmentél,
Oda, ahol az álom él

--majd egy szép nap

:(

Útrakézség

Kicsoda Ő?
Ő egy csoda.
Ha ezt érted nem leszel bugyuta.

A CéeFeR Rómában

Azt mondom, hogy ma a CéeFeR nyer
Erre azt kérded:a Rómával játszik!miket beszélsz jóember?!

Válaszom az, hogy gondolatom úgy született
miként a ló csikót ellett:

És ezért is hiszem el, hogy a CéeFeR ma nyer:
ösztönből, a természet törvényei által,
miként a ló, mikor csikót ell.

Vaalma és almaörlés

2010 szeptember 23 , tizenegyóra húsz perc

Vaalma almát és önmagát őröl

Teste almát (finomat)
Elméje önmagát (kínosan)

Lelke pedig ázottverébszerű.

Őszike

A reggel-én még aludtam-a szobámba meglátogatott az ősz
(takarómat a vállamra tette)

Szekrényemben a hozzá illő ruhákat szeliden előtérbe helyezte
(A színekre is vigyázva)

Ökörnyál betükkel levelet is hagyott hátra:
"A dió zöldje most már barna,
irány a szomszéd kertje, rajta!"

Post Scriptum:)vigyázz magadra.

Szúnyogtámadas után

Érzéki ajkam bosszút remegett,
szívem már nem téged drágám, hanem bosszút szeretett.
Tetemet akartam látni!sok sok szúnyog tetemet.

A tóparton, nyáron, este

Amit keresek a tóparton nyáron, este, a rím,
Hogy űzödjön fejemből a rém.
Rém helyett rímet teszek fejembe,
Így; a tóparton, nyáron este.
És ettől éjjel a világot rímben álmodom,
Kecsességét tehát igy megtalálom.

Amit keresek a tóparton nyáron, este, a szín,
Hogy űzödjön fejemből a kín.
Kín helyett színt teszek fejembe
Így; a tóparton, nyáron este.
És ettől a éjjel a világot sokszínben álmodom,
Árnyaltságát tehát igy megtalálom.

És ezt így leírva elgondolkodtam azon, hogy mit is keresek a rímben a színben
A tóparton, nyáron este.
Nem tudom-talán mondd meg Te.

De Te most néma vagy, nem válaszolsz,
helyette a rímekre és színekre mutatsz.
De én buta vagyok, nem tudom, hogy ezzel mire utalsz.

És így ültem én pénteken, a tóparton, nyáron, este,
A szemem a színt, eszem a rímet kereste,
míg kecsességed, árnyaltságod a lelkem át nem ölelte.

Amiután ezeket leírtam, tovább sétáltam,
a tóparton (nyáron, este)
Lelkem a békesség örömeit legelte
és egyszercsak a kísértés a lelkem megkísértette
szívem az összeszorultság lepte,
arra gondoltam, hogy halálom után nem lesz többet
számomra tópart, nyár este.

A nemlétem nélküli vérpiros, majd fekete világra gondoltam.
És míg néztem azt, ami még most van
láttam kecsességét, árnyaltságát és egyszercsak lettél Te-
Aki az atomot atomra tette, lett lévén belőle így
nyár, tópart, este
Aki Vaalmaságomat annyira szerette - tudván, hogy nekem kecsességben, árnyaltságban sétálni , lenni jó -
hogy mindezt számomra legyen és lett! megteremtette.

Hisz én Téged kerestelek a tóparton, nyáron, este
:)

Ha sokat kárörvendesz a kárért,
elvarjúsodsz.
Ember voltál, varjú leszel.
Aztán reggelenként
az antennákon károghatod:
milyen kár.

Teát főz a
szamovár
óvár
várhat
(várhatna)
Nem vár
Kifőtt a szamovár
Te szamár

Poliţist, adjectiv / Rendőr, melléknév

A rendőrt Cristinek hívják-és nem melléknév- tulajdonképpen az egész filmben harcol a melléknevesités ellen (is), hogy megmaradjon annak, ami- a rendőr az egy ember aki a rendnek az őre.Gondoljunk csak Platónra mennyire fontos szerepet tulajdonított az őröknek, vagy gondoljunk az őrangyalokra:).Hisz egy őr azon ügyködik, hogy minden jól működjön, a dolgok előre!menjenek,ne hátra, ne legyen hátrahúzó elem; óv, előrelát, felvigyázza a dolgok egézséges lebonyolitását."Államunk ugye akkor lesz tökéletesen szervezett, ha olyan őr vigyáz rá, aki ismeri a jó ideáját?"-kérdezi Szokratész.És Cristi egy egységes ember-ezt már rögtön a film elején megtudjuk- akinek elvei vannak, felismeri és betartja az emberi törvenyeket az iratlanokat is, melyek lehetővé teszik az emberi működést, az előrehaladást ezen a földön.A harca nem a harc kedvéért van (mint sokszor azoknál akik ellen harcolnia kell), csupán azért mert felismeri, hogy kötelességei vannak, hogy felelős lény. Mint minden harc,ez is harctéren történik:).Itt, a harctér -szerényen- az egész ábrázolt világ, egy ember teljes létezési tere.És az egyik ellenfél maga a harctér,nem annyira azért, mert a világ harctér lenne, hanem, mert ez a világ fordított, Cristi pedig egyenes ember, hivatástudata, meg lelkiismerete is van:).Egy fordított világban pedig, aki egyenes, az harcra kényszerul a természetesért, a normalitásért.

Ebben a fordított világban ő az aki "illegalitásban" van, ő az akinek bujkálnia kell a főnöke (Angelache) elől, aki azt kéri tőle, hogy tartóztasson le egy fiatalt (Victort), a következményekre való tekintet nélkül ,aki habár vétett egy törvény ellen-amely érvényben van ugyan, de az egész Europában már nem tartják be-az ügy körülményei homályosak,tele van hazugságokkal, és tulajdonképpen egy besúgó, kétes indokú feljelentésén alapul.Ő pedig a lelkiismeretére hivatkova ellenzi a rajtaütést, hisz annak következményei lesznek. Cristi elmegy az ügyészhez megkérni, hogy ellenezze a főnöke által javasolt rajtaütést.Ebben a jelenetben a film nagyon jól ábrázolja a fejnek a falba ütésének állapotát, menetét,a hiábavalóságot.Az ügyész...brrr.Fontosságot ad magának,kimutatja , hogy unja amit csinál de azt is, hogy ennek ellenére képes kötelességből csinálni mindezt, olyan értelemben, hogy mit meg nem teszek én értetek, az államért, aki butaságokkal foglalkozik, ahelyett, hogy a brassói aranytemplomot újra learanyozná:).Folytonosan mellétereli a szót, miközben panaszkodik, hogy itt, "ebben az országban" mindenki mást csinál, mint amit kellene; ő mondja Cristinek, hogy mániája let a törvény; amikor azt a szót hallja, hogy lelkiismeret, legyint és fölényesen azt mondja , hogy hagyjad csak, ne foglalkozz te ilyesmivel.Van valami közös az ügyészben és a besúgóban, akit Cristi találóan árulóként kezel (egy nagyszerű megoldással Judásnak nevez) :mindketten árulók.Míg a besúgó az embert, az emberiességet árulja el, az ügyész a törvényeket.És még közös kettejükben a szolgalelkűségük, individualitástalanságuk is.

Habár csak tíz perc telt el a filmből, ismerjük már a film egyik főszereplőjét:a törvényt, írott és iratlan formában egyaránt.Az egyik fő erénye a filmnek, hogy sikerül a jeleneteket fogalmi szintre emelni.Öt fő jelenet van ahol a morális, emberi es társadalmi törvényeket, taglalja, elemzi a rendező,pontosít, finomít ábrázolásukon.Ezeket épitgeti lépésről-lépésre, egészen az utolsó jelenetig, amikoris megtörténik Cristi szembesülése Angelacheval, a fordított világ teljes fordítottságával,a győzelem lehetetlenségével, az 1984-el.
A törvényjelenetek között és közben is a rendező bemutatja nekünk ezt a világot.Felhasználja a tényt, hogy Cristi- mivel nem tehet mást-, követni kezdi a besúgót, elkezdd utána nyomozni,mert ő ennek az ügynek a kulcsa,az ő motivációit nem érti; teszi mindezt abban a reményben, hogy hátha talál valamit, amivel elkerülheti egy fiatal fiú hiábavaló börtönbe küldését. Fogja tehát a kameráját és elindul Cristivel eggyütt, kóborolni a keső őszben.És mit látunk miközben Cristi követi Alexet?Tömbházakat, tömbházakat, tömbházakat, piact; tiloson átjáró embereket, akiket megdudálnak, de rá sem hederítenek; sok-sok egymással beszélgető embert; aszfaltozatlan utcákat; csapnivaló építészetet, modern házat, mellete régit felújítva es lilára festve:), mögöttük pedig kikandikáló négyemeletes tömbházat, blokkot; javításban lévő utcát melyen nem dolgozik senki;kóborkutyákat, kóborkutyákat; telefirkált falakat-nem grafitti-hanem irka-firka, a fiatalság jelmondatai:focicsapatok, wrestling sztárok, Nike felirat, csak úgy a falon.Hallunk sok sok ugató kutyát, nyikorgó ajtót;látunk hiányzó kapukat;babonát; omló vakolatot; takaritónőt; kulcsrazárt irodákat, az irodákban kulcsra zárt vas öltözőszekrényeket.Mindezekbe a hangulatokba sétal bele Cristi, összehúzodva, mint aki tilosban jár.A rendező általában megvárja egy-egy sarkon, őket; a kamera nem mozog,egy helyben áll,"bevárja", befogadja a jelenetet,nem dönt, nem itél,csupán ábrázolja, realitás értékűre emeli a látottakat, segít felismerni azt.Meg-megáll a kamera a sarkon és miközben Cristi a besúgó házát figyeli, a kamera el-el néz jobbra-balra,néz ezt-azt;ábrázol, festményszerűen.Elmegy Cristivel találkozni Alexel- az árúlóval- és ha a film nem mutatja be Victort-akivel a rendszer nem is foglalkozik, hisz ő biztos áldozat ebben a rendszerben, akkor hadd én se foglalkozzam a besúgóval,csupán annyit mondanák róla, hogy annyira szolgalelkű, jellemtelen, hogy azon csodálkozom hogy egy olyan ember mint Cristi miért nem csapja meg?.
A magánéletét is bemutatja, az otthoni realitást, ahol a törvényeket ők ketten Ancaval csinálják.Ahogy belép az ajtón rögtön családias lesz minden-magánéletszerű, otthonos-a mozgas, a fények.Láthatjuk a gondos, figyelmes,feleségét is.Szépek eggyütt:)Anca nyelvtanárnő és amikor szól Cristinek, hogy a jelentésében Cristi elkövetett egy nyelvtani hibát , kettejük között lezajlik egy kedves jelenet, amikor is a rend, a jó őre meglepve veszi tudomásul, hogy az akademián vannak olyan emberek akik azzal töltik napjaikat,életüket hogy elemzik, majd elhatarozzák azt, hogy ezentúl a “nici o” kifejezést “nicionak” írják, mert az ami eddig névelő volt és kötőszó, ezentúl melléknévnek tekíntődik.Az álláspontja egézséges álláspont-bolondok ezek, és mondhatja ezt, mert még nem közvetlenül ellene szól a nyelv, az értelmezés, az értelmező hatalma, azé aki megszabja a konvenciókat.

Otthon ezektől biztonságban van , de már másnap reggel, Anghelachenal szembesül velük.És ha eddig Cristi harca cselekvő harc volt, változtatást akaró, támadó harc volt, hogy betartassa az őt körülvevő világgal, törvényekkel a normalitást, a normalitás-emberiesség torvényeit, a főnöke- a rendszer- egy egyszerű, banális tulélő harccá alacsonyítja-alázza azt. Grandomániasan olcsó showt rendez-berendeli a titkárnőjét és értelmező szótárt kerestet vele,Neluval (Cristi kollégája) felíratja a táblára a lelkiismeret azon meghatározását, amelyre hivatkozva Cristi megtagadja a rajtaütést , kinyilatkoztatja, hogy ő tulajdonképpen majeutikát csinal most a két rendőrrel.Ha külön-külön elemeznénk az eszközöket amelyekkel Angelache csúfolódik velük, megkaphatnánk a rendőr és rendszer általi megaláztatás igen széles tárházát.Nem a Cristi nyelvén beszél, tőle teljesen idegen értékrendszerbe kényszeríti bele, teljesen idegen világba ( a fordítottságéba, a mai valóságéba), ahol a törvényt, a lelkiismeretet, a rendőri kötelességet az értelmező szótár meghatározásaiban keresi, nem a valóságban, nem az emberekben-emberiességben, hanem a mások által meghatározottban, az esetlegességben, a értelemzhetőségben (nyelv).A lelkiismeret, öntudat, törvény, rendőr csupan szavak ebben a világban, melyek értelmét más határozza meg.Nincs individualitás.És igen, a rendőr melléknév-hiszen azt írja az értelmező szótárban, mely a nyelv törvénye.Milyen morális törvények?, hisz pontos meghatározása nincs benne az értelmező szótárban-tehát nem létezik.Nincs moralitás.Értelmezés van és betartandó törvény van.
A fordított világban is vannak egyenesek, de az irányuk számít csupán,abból tudjuk meghatározni a világ milyenségét, "hovatartozását".Hátra,megmerevedés (az ügyész, Angelache), előre (Cristi).A világ magyarázható, igen, de számít az alap amelyről tesszük azt.A világ, a külső és belső torvényeinek nem lenne szabad az értelmezhetőség, olcsó szofizmus, szójáték,önzés, érdektelenség kérdésévé válnia, hiszen Alex ezek miatt fog börtönbe kerülni.
Ebben a rendszerben-világban ezt a rendszert megengedő világban Cristi bukása annyira magától érthetődő, elkerülhetetlen,a rendező nem is pazarol reá celluloidot,magyarázatot, csupán a már bukott Cristit mutatja, azt is háttal a kamerának, arctalanul, amint tervezve, számítva,hidegen, tárgyszerűen életbe lépteti a rendszer akaratát.
Sikerül a filmnek átvenni, átadni a realitás gazdagságát, árnyaltságát.Komplex, sokszínű, sokútú világot, társadalmat, embert ábrázol a rendező, amelyekről ő nem dönthet, ezért is biztat bátran emberiességre, normalitásra, józan észre.

Pihenő

A 211-es cella / Celda 211

A 211-es cellában halt meg Morao (el Morao)-ahogyan már rögtön az elején stílusosan megtudjuk ,végignézhetjük ahogyan Morao betegségében magárahagyatva eszközt készít, majd felvágja az ereit, teszi mindezt nyugalommal .
Ez a cella egy börtönben van, ahol nemsokára lázadás tör ki.Helyesebben, "kitöreszti" Malamadre, akit a rendező jónapoti bemutatkozásul szűk,magas körfalak között indulatosan, erőteljesen járva-napi sétáját végezve- mutat be.Mint a ketrecbe zárt tigris:)Háttal áll kamerának, -mintha az félne tőle -és látszik a nyakán a tetoválás: MALAMADRE.Gondoltam is ha ezt az erőteljes bemutatkozást végig tudja vinni Malamadre szerepe, szereplője.Igen.Már abból rá lehet jönni hogy igen, amikor kiderül, nagyon is fel van készülve "az előtte álló feladatra", a lázadásra (szájában a tű amivel kinyitja a bilincsét), és akkor is amikor rájövünk, hogy most tényleg sikerült elkapni a hatalmat (ott...), az ETA tagok túszulejtésével.Ugyanis Malamadrénak tényleg a hatalommal "van baja" a lázadás folyamán.Annyira, hogy meg sem fordul a fejében a hatalommal való egyezkedés (pedig húúúú de dolgot ajánlanak fel neki, és milyen helyzetben).De nem is olyan ember ő, aki elárulna valakit,és mivel az árulás, az valahol önelárulás is, ő ilyet nem tesz (Malamadre tiene su palabra-Malamadre betartja a szavát, az igéreteit).Ő elvi ember, elvek embere.Bűnöző-az a sorsa, de a saját és a világának az elveit nagyon is betartja.Attól is igazi vezetője világának, ami külön világ.Egy nagyon énközpontú, macho, erőmutogató -ellentétben a kinti világgal, ahol lehet találni szeretetet; egy olyan világ ahol bármilyen támadásra erőszakkal válaszolnak (a szóbeli is ideértendő), ahol tényleg vigyázni kell minden szóra, minden lépésre, mindennek súlya, súlyos következménye van,az árulas, a gerinctelenség súlyos bűn, a jellem, a gerincesség erény, ahol a személyiség, a cselekedetek, és a közösségért megtett cselekedetek teszik a vezetőt.És ahol mindig az ember szemébe kell nézni:).
Két különálló viág.A benti-a bűnözőké-és a kinti-a hatalomé.A harc is köztük folyik.Itt egy picit összemosódik a kettő.Legalább is a harci eszközök tekintetében a hatalom nem különbözik a bűnözőkétől.Már az elejétől megmondják hogy:"persze hogy mi cinkelt kártyákkal játszunk majd".Tétováznak, hazudnak, feláldozzák az emberüket a magasabb cél érdekében, árulókat vesznek meg, készek ölni,gyilkosokat szabadon engedni, az általuk képviselt társadalom által elitéltekkel szembeni harcban.Kényes helyzetben vannak, hisz ők a jó fiúk.De nem azért jók, mert a harcot becsületesen vivják.És ha rosszat is csinálnak az általuk védetteknek,(vagy azért csinálnak rosszat,hogy a védetteket megóvjak) mégiscsak ők a jók (képesek törvények által rákérdezni cselekedeteikre), ők védik a jót,a világot, a világunkat.És ezt leginkább a benti börtönvilág erőszakossága, milyensége domborítja ki.
Azért is szorítkoztam a szereplőkre, mert szerintem a film a szereplőkre épul.A szereplők csinálják a történetet.Szereplők, akiknek sorsuk van, jellemük, jellemük erőssége viszi a filmet hangulatváltozásokon keresztül oda ahova.És van még egy szereplő Calzones, az ügyes, szép, érzékeny fiú aki a fentebb említett mindkét világot megjárja.Sőt, mind a hármat.A mi világunkat is.Onnan indul, reggel kötelesség és felelősségtudattól vezérelve, a felesége karjaiból,akivel gyermeket vár, és akivel egy külön világot,személyes, meleg, hálás világot alkotnak .Hisz ő eljövendő börtönőr, társadalmunk, világunk őre, másnap kezdd csupán de bemegy hamarabb egy nappal "körülnézni", hogy lássák hogy komoly, megbízható ember.A kollégái körbevezetik, egy munkabaleset következtében megsérül, és ameddig orvost hívnak hozzá beviszik az üres 211-es cellába.Ott éri a lázadás.A börtönvilágot hamar kiismeri,jól mozog benne (a szemébe néz az embereknek,nem lépi át Malamadre határait) de még mind kívülálló teszi ezt, mind a hatalom embere -folytonosan segítve a kintieknek.Amikor elveszti személyes világát, kilép a hatalom világából-be a börtönébe, a hatalomellenességébe-és mindebben van valami sorsszerű.Nem is annyira lépésről lépésre történik, mind történésről-történésre.A dolgok történnek,ő csupán reagál ezekre és mivel a börtön világa az erőszaké, megfertőződik-már ő is erőszakkal válaszol:(.Erős jellem, szenvedélyes , aki mindenbe teljesen beleadja magát, és át is tudja vinni akaratát.
A filmnek arra is van ideje, hogy a sok történés, meg szövődmény közepette Malamadre és Calzones fejlődő viszonyát is ábrázolja.Ez is többmindenen átterjedő -felméréstől kezdődően, összecsapásig-mert Malamadrenak senki nem veheti el a tekintélyét-barátságig , hiszen Malamadre felismeri, hogy Calzonesban emberére akadt, de ugyanakkor társra is,méltó társra.Malamadreból azonban senki nem csinálhat bolondot.
És miközben a rendező csak annyira engedi szabadon a filmet, amennyire ez ebben az anarhikus világban benne van,tudja ezen világok, emberek, sorsok viszonyát elemezni.Teszi ezt rövid, gyorsan változó, egymás szavába-képébe vágó jelenetekkel (megszakít-mást mutat-visszatér) lényegre törő dialógusokkal, egy olyan filmben, ahol nincs üresjárat, minden szónak-képnek súlya van, akárcsak az általa ábrázolt világnak.
A színészi alakítások pedig nagyon jók.Nagyon nagyon:)Calzones, Malamadre...vagy ahogyan Techuela kimondja a feszültség kellős közepén azt:...y punto!Apache gerinctelenségétől a hányinger környékezi az embert, Releches primitivségétől pedig elborzad, melegre vágyván magára húzza a takarót, teát főz és a könyvéért nyúl.
Szóval a 211-es cellának sikerül individualizálnia embereit, olyan embereket ábrázol akiknek sorsuk van (sorsot állít nekük), sorsot mely egyes emberek szemében annyit ér mint "a szőnyeg alá söprendő szemét“, pedig embernek jutott; az legfeljebb elfogadhatja, véghezviheti, tűnődhet rajta, sötét cella falába karcolt emléket állithat magának, különös sorsának.

Az éjjel szúnyogok falatoztak belőlem,
Kiszívták majd' fél liter vérem .

A lelkemet meghagyták, kérdezték egymástól:"kell-e?"
"Nem, nem tudok mit kezdeni vele."

Még jó, hogy lélekkel nem táplálkoznak a szúnyogok,
Máskülönben azt is kiszívtak volna belőlem a kis vérszomjasok.

Jön az eső, jön a vihar
Negyven fokos melegben az ember mást nem is akar.

Kutya világban kutya meleg-a kuszu a fejét csóválja,
Őt megértjük, hisz tudjuk milyen vastag a bundája.

Az aszfalt nem szól semmit, csupán olvadozik,
Ő a negyven fokos melegben is lélekről ábrándozik.

Csak figyeli a rátaposó embereket és álmélkodik:
-Akinek élő lelke van, az hogyhogy sorvadozik?

Fény megragadó géppel fény képet készítettem,
hogy lássátok ti is feleim szümtükkel a kedves kedvenc völgyem.

Megvonási tünetek, a tóparton, nyáron, este

A dobbanásoktól és ból a vérem az ereimben hordozza magát,
pont mint az árvér-
-egy gondolattá-a múltba- réveszt mereszt, merevvé
A múltba “tekintek”, helyesebben:tekintenek engem (a tekintetek tekintélyei)
De magam előtt pár méterre látom a jelent, ahogyan:
Az áldott állapotban lévő nők jövő- súlyuktól terhesen
Sétálnak:
Kézenfogva a már eljöttel:
Az eljövendő fele.

A mozdony füstje szembecsapta, errefel- válaszul a füst pimasz cselekedetére- a hős megjelentette kezében a revolverét és: bumm-katt-bumm-katt-bumm, három golyó a szürkésfeketén gomolygó füstbe!
Ugyanabban a pillanatban (de lehet, hogy már előtte) a füst alsó rétege a felsőbbek fele kapott, néhány másodpercig némán rángato(d)zott, majd rövid, de méltoságteljes tétovázás után oszlásnak indult.
-ĺgy jár mindenki, aki Joe Piscopoba beleköt-mondta ki szemforgatva és keményen a következményeket, az akit a jelenlevő pár indián szemtanú nyomán a wakake törzs ezekután, Mahava-ito-he –nak, vagyis “az ember aki nyílt párbajban megölt egy felhőt”-nek nevezett el.

la dolce vita

KĺN

Ėn benn
A gomba kinn

Hatbetonfalu szoba
Világjártaszélfújta mező

ennyiből is annyira érthető a
KĺN
Nem is írok többet,
nyalogatom a Mező-szoba ellentét okozta szenvedéseimet.

Nem láttam a bolgár kalapom három-négy hete.Úgy látszik, kezd újból eltűnni.
Meglehet, nagyotnyelve hazament.
Vajon honvágya van?

(Színei, formája!!, anyaga szerint ide tartozna)

Ki tudja?—
Meglehet, mondom:
Meglehet, hogy a
Mennyei Háza után vágyva (mint a gazdája)
szubsztanciátlanul tűnodik valamerre-valahol,
és szememmel azért nem látom.
:)

kl'aap

Vaalma kalapüzletben .
A kép olyan, hogy mindenki kellene
mosolyogjon és
simogasson.
Mondom:)

Téremből jól látom,
Hogy térünkben készülődik
Az (első) tavaszi eső.
(most ölti magára összegyűjtögetett felhőit).

FELteszem a kalapom és úgy fek!szem LE
(picit sok a személyes utalás, igaz-e)
(de ma ilyen van)
és pirulás

hej-haj
hajnalodik (reám lassan az értelem)
emberként ez kívánható
(tőlem,a kicsi lelkem)

emberként rég-rég szerettem volna
naponta ábrándoztam-zok róla
la-la-lá -ba menekültem
embrióként is zenét hallgattam
amikor már élőlény voltam
amikor még nem tudom, hogy élőlény vagyok
oktalan élőlény, ok -
okozatot remegve (szószerint) keresve, én az elme,
megkezdetteket folytatva
valahová víve
versenyt futva önmagamból kitalált lehetőségeimmel.

Piszkozat automatikusan mentve: 0:00
kegyetlen leszek és kilépek (én, a lehetőségben élő) , nem hagyok a rendszernek lehetőség, h elmozduljon a kezdésről.

Nagyobb mint én

hogy vagy kicsivaalma?

sírsz kicsi vaalma?

nincs szó a kommunikáció korában
nincs értelem a felnőttek világában

mit csinálhatok mást?
earth-et hallgatok és a délutáni napsütésre gondolok

tappancs

fehér havon
sárgaszemű fehérfoltosmellű fekete:
!
macska

csokoládéfoci

De jó:)
4-4.Most játszott Angola-Malival.Afrikai foci:)Más a mozgás, a ritmus, a mosoly.A lelátokról jazz hallatszik-live.És az öregróka Barca , Sevilla és Real sztárok! rúgtak 3 gólt az utolsó 6-7 percben.A 89 percben 4-1 volt az eredmény.Feljöttek 4-0-ról.És nem volt nagy felhajtás,fogadkozás, hanem csendben! rúgtak nekük 4 gólt.
A malii sasok az angolai leopárdoknak.
csokoládéfoci:)

U.I. (hosszabításgól):Angola és Mali nagyon nagyon szegény országok, a világ legszegényebbjei között vannak.Milyen kár értük:(

megtaláltam a bulgár kalapom!
:)

2010.
Istentől áldott évet, életet kivánok mindenkinek.
Boldog új évet, bort, búzát, békességet.
Minő beképzeltség:)
Jo-lenni akarás.Ugyanis ha végignézem felkavart lekiismeretemet,AKAROM mondani hogy minden jót mindenkinek.Nem tudom ha az érzéseim valóban akarják:(
Ezért mondom azt, hogy Istentől áldott életet-mert azt valóban kivánom.Ha meghúzom a végvonalat, a teljes őszinteség végvonalát, akkor Istennel, a Jó-val,az Isteni kegyelemmel nem packázok.Ő jobban tudja.A kegyelem pedig Jó.Es mint ilyen, sötétpilannataimban is akarom hogy :Jó.

Saláták között

Este kinyitottam a hűtőt és láttam gombát!Szembenéztem vele:). Csendben, a hűvösben, ültek,álltak, feküdtek, tűnödtek tömör fehérségükben, másfajtaságukban, külön életformájukban.

Gondolatok Karácsony harmadnapján...nem, nem lesz jó ez a cím, nem tudtam azt a figyelmet szentelni Karácsonynak amelyet szerettem volna, úgyhogy ne hivalkodjak.
Gondolatok egy olyan hétnek a végéről, amelyben a hó (szószerint) kicselezte Karácsonyt; ez mondjuk jó lenne, de témátlan, ugyanis kicselezte tényleg és kész.
Gondolatok az évek felhalmozott bűntudatáról, hogy Karácsony körül szinte kizárólag egyedül eszem meg a világ legjobb kocsonyáját.Nem igazán... ugyanis az idén örömmel küldtem mindenkinek és örvendtem is a megosztásnak.
Gondolatok arról, hogy az utóbbi öt hónapban ez volt az első 4! nap hogy nem dolgoztam.No... ez mondjuk jó lenne, mert durva dolog kicsi lényemet öt hónapig szinte kizárólag munkával lefoglalni (és lehetne erről sokat írni, de szinte mindenkivel ez történik, úgyhogy ismerős a téma (szinte) mindenkinek, sőt túlbeszélt, túllihegett,ellenben alulcselekedett, alul ellen-tett:(
Gondolatok arról, hogy ez a negyedik nap amikor délben ébredek fel.Ez jó...de csapda tulajdonképpen (ne nézz annyi háborús filmet) mert lustaság és zavar van ébredéskor, más semmi és nem tudom ha jó ezekkel dicsekedni.
Gondolatok az Abandoned Languageról, vagy a Thin Red Line-ról.Nagyon jó lenne az Abandoned Languageról írni, de szerintem a visszaadás-reproducere lenne a legjobb ötlet, leírni mégegyszer a szövegeket.Csupán világgá szeretném kiáltani azokat a sorokat, és szeretném ha mindenki értené.
Szóval, azt hiszem ezek voltak a gondolataim abból az időszakból amely arról lesz nevezetes az emberek között, hogy PONT Karácsonykor nem volt hó, és abból,amikor jobbra-balra dobigáloztam a finom kocsonyával,amikor végre leálltam 4 napot,amikor egyfolytában délben keltem fel, és zavaros fejű voltam.
És amikor rájöttem hogyan kell az Abandoned Languageról irni:P

Nektek is valószínűtlennek tűnik ez a kék?



ezt ellenben láttam, élőben, tényleg el volt húzódva, összeszedetten, és olvasott, most, a nyáron



ez van.

szombat délután - contemporary noise quintett

A mostani fürdésem felírják a menyországban,mint olyant, amely cselekedetével-létével gyarapította-csinálta a jó dolgokat--a Jót:) a földön.

hogy lehetünk ennyire hü bo bu --hülyék?De hogy?de tényleg hogy?Mit csinálhattunk a JóIstennek:), hogy kaptuk ezt-a világot?ezt a ..ezt-a ezta -- this zoo, Morpheus?egy olyant ahol divat van, gyönyörű divat van, és mellete fényévekre-nem tudom mennyire-van egy fekete lyuk?meg meg meg..

Nem így kell ezt kérdezni, de felháborodás is van, mert ez egy bolondokháza, kisértetiesen hasonlít ahhoz amit az emberek csináltak, de ebben a bolondokházában nincs is orvos, és magunkat gyógyítjuk.
:(

Nem, nem kell így Rádszolni, Te ezt nem hallod, igaz-e?Mert Te Jó vagy, és a Jó a te utad, a Jón keresztül jut el az ember hozzád-csak a Jót érted:)
Mert én pirulok Előtted, meg ideges vagyok és nyugtalan.

Szervusz világ.(háló)

Finomságokról.
azokról, amelyek napközben el vannak lehetetlenítve.Azokról a kicsi, kicsiny , finom , árnyalt dolgokról; amelyekre oda kellene figyelni akkor és ott, és nem lehet; amelyeket meg kellene tenni - enni , az enyémmé tenni- és nem lehet.

És kicsi apró -általam egyszer elhitt/hit dolgokról, amelyek az enyémek voltak, és baalga- másfajta- fejemmel féltem használni őket.Azokról a dolgokról amelyek Úgy vannak-ahogy lenniük kellene.

És sajnos, rossz dolgokról is.Mert kibeszéltetik magukat -és ezért is rosszak; mert grrrr.

No de!
:)